Szólád Község
Önkormányzata
Képviselő-testületének
rendeletei


Szólád Község
Önkormányzata
Képviselő-testületének
üléséről készült jegyzőkönyvek


Közérdekű adatok

Helyi esélyegyenlőségi
program


Szóládi Kulturális Egyesület

Adatkezelési tájékoztató


A FELSZÍNFORMÁK ÁTTEKINTÉSE

A Balatonföldvár – Andocsi - hát

 

Az 5-6 km széles, mintegy 30 km hosszú hát északon Balatonföldvár és Szárszó között töréslépcsős peremmel szakad le a Balaton felé, nyugatról hasonló szerkezetű, de denudációval átformált töréslépcsőkkel kapcsolódik a Szólád – Nagy – toldi - völgy süllyedékére. Legmagasabb pontja Kötcsétől északkeletre az Alman – tető (316,43 m) egyben Somogy megye legmagasabb pontja is. E ponttól a Koppány folyóig, mely délről határolja, a hát egyenletes lefutásban 180-200 méterre alacsonyodik.

 A Balatonföldvár – Andocsi - hát vázlata (Szilárd J. nyomán)

 

Szárszó és Szólád között nagyjából téglalap alaprajzú hordalékkúpfelszín ala­kult ki, melyet délnyugat felől idősebb tavi abráziós síkok kísérnek.

A kötcsei Csillagos hegy a nezdei völgy felől

A nezdei völgy nyugati határa

 A Balatonföldvár-Andocsi-hát és a meridionális völgy határa Nezde felől

 Meridionális völgyvállak Szólád és Kötcse között

 

A nezdei erdő szélén, annak északi szegélyén a völgy felé magasra kiemelt meredek peremek figyelhetők meg. Szóládtól Kötéséig északról dél felé elkeskenyedve a nyugatra levő meridionális völgy vállai képezik a határt, ugyanolyan megjelenési formában, ahogy a Földvártól keletre eső kőröshegyi meridionális völgy nyugati szegélyén is ez meg­figyelhető. A hátat felsőpannóniai homok- és agyagréteg alkotja, melyre felsőpliocén keresztrétegzett homok és negyedkori üledékek települnek. A felsőpannóniai üle­dékek balatoni kecskekörmöt (Congeria balatonica) tartalmaznak, melyek a Kötcséhez közeli Csillagos-hegy nyugati vízmosta oldalán figyelhetők meg. A pleisztocén eredetű lösz vastagsága területünkön igen változó. Kötcse kör-nyékén 6-10 m vastagságú löszréteg figyelhető meg a Csillagos-hegy déli lejtő-pereménél, Szóládnál pedig 10-15 m vastagságban is feltárul.

 Löszmélyút Nezde felől, falba vájt pincékkel

  

A hát mai magasságára szerkezeti mozgások hatására emelkedett fel, melyet az eróziós-denudációs folyamatok és a lösztakaró tekintélyes mértékben átformáltak. Az átformálódásban elsősorban a jégkorszaki szoliflukció, a derázió és a suvadások játszottak közre. Ezek a jelenségek Kötcsétől délre figyelhetők meg. Az eróziós folyamatok megléte a lejtőket szabdaló vízmosások oldalain ma is látható. A kötcsei Csillagos-hegy elnevezése is geomorfológiai folyamatok működé­sére vezethető vissza: a különböző irányból hátravágódott völgyek, vízmosások olyan formában csipkézték körül a magaslatot, hogy az csillagra emlékeztető alakzatot kapott. A felszín alakulásában természetesen említeni kell azokat az antropogén hatásokat is, melyek legszembetűnőbben a löszmélyutaknál figyelhetők meg, különösen Szóládnál.

 

A Szólád - Nagytoldi meridionális völgy

Ez a völgy a helyi süllyedékekkel jellemezhető szerkezeti árokban többnyire eróziós folyamatok hatására alakult ki. Hossza kb. 30 km, átlagos szélessége csupán 400-600 méter. Átlagos tengerszint feletti magassága mindössze 150 méter, a többi meridionális völgyhöz képest (pl. Kőröshegyi, Somogytúr-Orci) átlag 30-40 mé­terrel mélyebben fekszik. Karádtól délre található az a vízválasztó vonal, melytől északra a Büdösgáti víz szállítja az összefolyó vizeket a Balatonba. A völgy legszűkebb, viszonylag nagy esésű szakasza Nagycsepely és Teleki között van, itt a patak 2-3 km hosszú szakaszon 20 méter szintkülönbséggel folyik észak felé. A Szólád-Nagytoldi meridionális völgy hossz-szelvénye (Szilárd J. Nyomán) A völgyben a völgytalptól 50-80 méter magasságban északról délre enyhén lejtős alacsony völgyvállrendszer figyelhető meg, helyenként deráziós lépcsőkkel. Ezek a völgyvállak különböző mértékben feltöltött völgyek töltésanyagából, eróziós és deráziós folyamatok ellentétes működéséből létrehozott felszíni képződmények.