ÉGHAJLATI SAJÁTOSSÁGOK
Bármely mikrorégió éghajlati jellemzői csak akkor értelmezhetők, ha tágabb kitekintésben, más tájegységek jellemző adataival vetjük egybe azokat. Szólád esetében a nagyobb kitekintés azért is indokolt, mert a községben nincs meteorológiai mérőállomás, így a község közvetlen környékére a hozzá legközelebbi mérőállomások adatainak interpolálásából következtethetünk. A Balaton közelségének éghajlatmódosító szerepe Szólád térségében is érezhető. Ezért vizsgálatunkat a Balaton déli partvidékének egészére terjesztjük ki; összehasonlító adatokat az ország más tájegységeiről is közlünk. BACSÓ Nándor meteorológus az ország területét 50 éves éghajlat-statisztikai adatok komplex elemzése után 4 fő körzetre osztotta, mely jóllehet területi felosztás, lényegében azonban éppen éghajlati összefoglalás. Területünk a harmadik főkörzetbe esik, amely a Kisalföld legnagyobb részének kivételével a dunántúli területeket egyesíti magában, olyan formán, hogy e területen alapvetően három alkörzet jelölhető ki. Az első a nyugat-dunántúli sáv, egészen a Balaton nyugati széléig, melyre a kiegyenlített atlantikus hatások jellemzők. A térségünket magába foglaló második alkörzet a Dél-Dunántúl területét jelenti a Mezőföld keleti szélének ki-vételével. A harmadik alkörzet nagyjából a Dunántúli Középhegység területére esik. A második alkörzet általános jellemzői közé tartozik, hogy ellentétben a minden tekintetben szélsőséges alföldi területektől, a többi körzethez képest is a legkiegyenlítettebb klímájú, mérsékelten meleg, télen viszonylag enyhe, elég csapadékos vidék, tehát zonálisan csökkenve a szubmediterrán hatások érvényesülnek, egy olyan sajátos képzeletbeli határvonalon, ahol a szubkontinentális és a szubatlanti találkozás van. Az említett felosztás természetesen és hangsúlyozottan nem erdészeti, mezőgazdasági, üdülési, hidrológiai vagy kertészeti termesztési körzeteket jelen, hiszen kijelölésük alapjai csupán az éghajlati tényezők és elemek. Községeink változatos térszíni formák közötti megjelenése, valamint a Balaton közelségének éghajlat-módosító hatása miatt térségünket éghajlati szempontból alapvetően két nagy csoportra különítjük. Az elsőbe a parti községek tartoznak (Szemes, Őszöd, Szárszó), a másikba a belső községek (Kötcse, Szólád, Nagycsepely, Teleki). A Balaton déli partszegélyének középső részét a Magyarország Éghajlati Atlasza., valamint az Éghajlati Adattár adatai alapján jellemezzük. (A közölt adatok általában 50 éves átlagok alapján készültek). A napsütéses órák száma a Siófoki mérőállomás szerint 1999 óra/év. Összehasonlításul: Budapest, Meteorológiai Intézet: 1988 óra/év. Az éves maximum júliusban következik be: havi 291 óra. Derült napok száma: Siófok, maximum augusztusban: 9,3; szeptemberben: 8,7; júliusban: 7,9. A legkevesebb derült nap decemberben van: 3,0; a tavaszi hónapokban 5-6, ősszel 3-8 nap között váltakozik. A napsugárzás évi összege: 107 kcal/cm2. A borult napok száma: Siófok minimum júliusban 3,4; augusztusban 3,8; a maximum decemberben: 12,8. A borult napok évi összege: 84,8. (Összehasonlításul Budapesten, a Meteorológiai Intézet mérőállomásának adatai szerint 112 nap.) A besugárzás évi összegének értéke az utóbbi időben emelkedést mutat. Az átlagérték nagyjából megegyezik az Alföldön mért értékkel. Mezoklimatikus viszonyításban a változatos kitettség és borítottság arányában nagy eltérések lehetségesek. A napsütéses órák számának átlagértékei az országos átlagnak felelnek meg. (A minimum Vas megye nyugati szélén Szombathely térségében mérhető, ahol kevesebb, mint 1750 óra éves átlagot kapunk, a legtöbb Bács-Kiskun megye középső részétől keletre és délre, valamint Csongrád megye nyugati részén mérhető: több mint 2050 óra).
A téli napok száma: (< 0 °C); a maximum a parti sávban 25, beljebb 25-30.
A fagymentes időszak tartama (> 0 °C); 190-200 nap.
A nyári napok száma (max. 25 °C); 65-70.
A kánikulai napok száma (min. 30 °C); 15.
|
