TALAJVISZONYOK
Szólád környékén a földrajzi kitettségből, domborzati, éghajlati, vízrajzi és kőzettani adottságokból, nem utolsó sorban növénytani és antropén hatásokból következően a talajok típusaiban is a változatosság, területi elhelyezkedésükben a mozaikosság a jellemző. Ezt még változatosabbá teszi a lejtőkitettség, a változatos ökológiai viszonyok kölcsönhatása is. A legújabb genetikai talajvizsgálatok szerint Szóládon és környékén a következő következő talajtípusok figyelhetők meg:
1. Löszös üledéken képződött agyagbemosódásos barna erdőtalaj.
Kolloidokban gazdag, kitűnő vízgazdálkodású, jó levegőzésű, szelvényében háromszintű talajtípus. Tápanyag feltáródása gyors, tápanyagforgalma kifogástalan. Értékes erdei talajunk, felső rétegében 5-6 pH kémhatású, alsó rétegei is még savanyúak, tehát CaCO3 mentesek. Az erdő számára a legtermékenyebb talajtípus. (Szemes, Teleki, Nagycsepely között; Nagycsepelytől délre Karád felé; Szóládnál foltokban).
2. Tőzegláp talaj.
Balatonőszöd, Balatonszárszó és Szólád határában a Büdösgáti-víz völgyszerű vonulatában egy csaknem 345 kh kiterjedésű, átlagosan 1,4 méter mélységű láp-völgy kapcsolódik a Balatonhoz. E talaj háromszintű, felső szintjében fekete, morzsás, CaCo3 mentes, középső rétegében feketésbarna, foltos, alsó rétegében barna, foltos, rostos tőzeg található. Olyan helyeken alakul ki, ahol a tenyészidőszak nagy részét víz borítja. A felső szerves anyag humifikálódása akkor indul meg, ha a víz a talajfelszín alá kerül. A tápanyagtartalma jelentős, de felvehetetlen állapotban van
3. Csernozjom talajok.
A legnagyobb területi százalékban előforduló zonálisan uralkodó talajtípus. Több típusa közül területünkön jellemző a csernozjom barna erdőtalaj és a mész-lepedékes csernozjom talaj.
a.) Csernozjom barna erdőtalaj.
Löszdombokon, meszes homokokon gyakori,legnagyobbrészt mezőgazdasági művelésbe vonták. Meleg, száraz vidékeken fordulelő. Bár végig humuszos, mégsem tud elegendő nedvességet tárolni. Termőrétegeaz 50-70 cm-t nem haladja meg. Száraz, közepes vízgazdálkodású talaj. Tápanyag-ellátottsága jó, különösen foszfor- és nitrogénmennyisége megfelelő. Kötcse, Szólád, Teleki, Szemes, Szárszó területén ;Őszöd nyugati szélén, Nagycsepelytől északkeletre.
b.) Mészlepedékes csernozjom talaj.
A mezőségi tájak löszös alapkőzetén alakult ki. Szelvényében a három alapvető szint közül a középső erősen átmeneti jellegű. Vízgazdálkodása a humuszos réteg vastagságától és humusz tartalmától függ. A száraz klímában azonban még a legjobb humuszvastagságú talajok sem tudnak kellő mennyiségű vizet tárolni. Talajvíz viszonylag mélyen van, ezért gyakorlat számára száraz talajnak számít. Tápanyag-gazdálkodása jó. Felső szintjének a kémhatása 7, 6 - 7, 8 pH, lefelé emelkedő, egészen 8,4 pH-ig. Az állatjáratok (krotovinák) jellemzők. A termőrétege a humuszos szint aljáig tart. (Szólád mezőgazdasági művelésbe vont területének jellemző talajtípusa). Löszdombjaink völgyeiben, a lábaknál kis kiterjedésben változatos felépítésű talajtípus fordul elő, a karbonátos lejtőhordalék erdőtalaj, melynek morzsás, humuszgazdag felső rétege jó vízelvezető képességű. Mivel völgyekben fordul elő, a szivárgó vizek is javítják a vízháztartását. Magas talajvízállású helyeken levegőtlenné válik. Kémhatása a felső rétegben többnyire semleges, az alsóbb talaj -szelvényben már elérheti a 7,8-8,2 pH-t is. (Szólád- Nezde, Kötcse és Teleki környékén kis foltokban, Szemesen a szőlőhegyi völgyben, az erdő szélénél.) Áttekintve Külső-Somogy északnyugati részének talajtípusai közül a legjellemzőbbeket, vázlatosan ismertetnünk kell a továbbiakban a talajpusztulás helyzetét, valamint a meliorációs lehetőségeket. Az erdőirtásokkal, a földműveléssel és általában a talaj bolygatásával fokozódott a felszínformáló folyamatok tevékenysége, mely elsősorban a szél és a víz munkájában mutatkozik meg (erózió és defláció). Sok helyen a talaj lemosódása, völgyekben való felhalmozódása mutatja a víz erodáló hatását, másutt a szélnek kitett fennsíkok nagy részén a szélerózió mutatható ki. Különösen ott, ahol mező-védő erdősávok hiányában a szántóföld közvetlenül ki van téve a szél pusztító (és természetesen ezzel együtt szárító) hatásának. Térségünkben a legújabb kutatások szerint számottevő, nagy kiterjedésű erózióval nem kell számolni, mindössze Nagycsepelytől délre és Teleki környékén mutatható ki olyan mértékű talajpusztulás, mely megfelelő szélfogó erdősávok telepítésével, dús gyökérzetű, alacsony talajtakaró növényzettel megfogható Sok esetben antropogén hatásra a talaj kémhatása megváltozhat. A kedvezőtlen irányba tolódó savanyodás ellen és a termőképesség fokozása érdekében részben a nitrogéntartalom növelésével, valamint a szénsavas mész-hatóanyag alkalmazásával lehet védekezni. Nyomatékosan hangsúlyozni kell azonban, hogy az egyoldalú műtrágyakezelés, amennyiben szerves eredetű talajerő- utánpótlás (komposzt, istállótrágya stb.) nem járul hozzá, inkább ront, mint javít a talaj minőségén. Az alacsonyabb fekvésű területek, vagy vízparti közelségű üdülőterületi övezetek talajának levegőztetésére és morzsás szerkezetének fenntartására van szükség. Elsősorban üdülőterületeken gyakori a talaj indokolatlan „kizsarolása” úgy, hogy az őszi lehullott lombot, mely rengeteg hasznos és visszajuttatható tápanyagot tartalmaz, elégetik, ami miatt éppen az a hasznos tápanyagmennyiség semmisül meg, melynek a pótlása az esetek legnagyobb részében nem történik meg. A talajok termékenysége az előbbiekben elmondottaktól is függ. A termékenység szerinti minősítés a talajértékszámmal és az ebből kiszámított talajminőségi osztály számával jellemezhető. A talaj értékszám a természetes termékenységet fejezi ki a legtermékenyebb hazai talajváltozat termékenységének százalékában. A minőségi osztály a talaj értékszám alapján tíz fokozatra osztható, a legtermékenyebb talaj I. osztályú, a legkevésbé termékeny a X. osztályba tartozik.
Térségünkben egy 1974-es adatközlés szerint általában az értékszám 20,1-30 között ingadozik (a maximális értékszám ideálisan 100). Ennek minőségi osztálya VII. Csupán Nagycsepelynél mutatható ki IV. osztályú talaj, 60,1-70-es értékszám mellett. Végezetül a Balaton vízminőségének védelme érdekében: a talajerő-gazdálkodásban szemléletváltozásra van szükség. Egyre inkább előtérbe kell kerülnie az ökológiai gondolkodásmódnak, ami elsősorban környezetkímélő, mérsékeltebb kemikáliafogyasztást, szigorúan szabályozott hígtrágyakezelést jelent, még annak árán is, hogy a terméshozamok csökkennek. Ez - tekintettel a vízgyűjtő terület kiterjedtségére - nemcsak Szemes, Őszöd és Szárszó, hanem a belső községek Kötcse, Nagycsepely, Teleki, Szólád esetében is kívánatos lenne.
|