Románia (Korond)
Korond a Székely Sóvidék és Hargita megye egyik nagyközsége.
Korond neve elválaszthatatlan a népi kerámiától, az edényipartól. Jelenti a népművészet továbbélését, a hagyományok folytatását és a
helybeliek jólétét is. Az agyagipar egyike a legősibb mesterségeknek.
Teleki József írta Korondról, hogy "Minden ember itt vagy fazekas, vagy sendelly csináló". Az életképes nagyközség lakóira jellemző a sokféle foglalatosság: a hagyományos fazekasság, a famegmunkálás, a taplókészítés és a kereskedelem (régen szekérrel, ma autóval).
A fazekasság létalapját a falu nyugati határán, a Szakadát-patak bal partján előforduló szürke pala (agyag) képezi. Volt aragonit - bányája (ma természetvédelmi terület) és híres borvízfürdője(ma az árcsói kerámiavásár színhelye).
Korond a 13A országút mellett, Parajdiól 11 , Szovátától 18, Székelyudvarhelytől 29, míg Csíkszeredától 80 km-re fekszik.
A községközpont lakossága 1992-ben 5.097 fő volt (ebből 4,629 magyar). Lakossága 2000 augusztusban 5. 126 fő volt. Hozzátartozó falvak: Atyha (nyugatra), a déli fekvésű Kalonda és a keletre fekvő Fenyőkút és Pálpataka hegyvidéki szórványtelepülések.
Korond a Szovata - Parajd - Korond - medence legdélibb részmedencéje, melynek vizeit a Korond - pataka (Nagyviz) vezeti le a Kis - Küküllőbe. A községközpont területén egyesül a
kelető1 eredő Észak vize (Miklós vizével) a délről folyó Kebeled és Sugó. Korondtól északra már a Korond vize nevet veszi fel. A falutól keletre egy jellegzetes magaslatok jelölik ki a vulkáni fennsík szélét : Leshegy, Mórickő, Hazanéző. Északra, Felsősófalva felé a Határ - pataka jelöli ki a határt, Atyha felé az Alsó - Réda oldala és a Kadácsmező (854 m), Székelypálfalva felé a Firtos - hegy (1062 m, ez a falu határának legmagasabb pontja) és a Szilas (981 m) vonala, míg Farkaslaka felé a Kalonda - tető t25 m átlagos magasságú vulkáni fennsíkja képez természetes választóvonalat. Keletre, Székelyvarság felé a Kőrismező, Fekete Pál, Tekenyős (945 m) magaslatok jelölik ki a határt.
Érdekes, a nagyobb "köveknek’ is nevet adtak: Likaskő, Hollókő, Mórickő. Korond a változatos ásványvízforrások hazája. Területén sós, savanyú ásványvizek buzognak fel. Jelentősebb borvízforrásai: Árcsói, Dióvápai, Szőlőmáli, Cseredombi forrás (Erzsébet-forrás). A langyos ásványvizekből rakódott le az egykor híres korondi aragonit féldrágakő, melyet századunkban is bányászták.
Ma a Laposlik, a Falu dombja é s a Csigadomb (Rakodóhegy) másfél hektárnyi területe geológiai természetvédelmi terület.
A mai Árcsó fogadó területén az egykor híres Korondi - fürdő terült el.
Korond első írásos említése a pápai tizedjegyzékben fordul elő, 1333-ban. Ekkor análló plébániával rendelkezik. A régészeti ásatások során bronzkori, római, avar kori leletek kerültek elő. 1831 nyarán került napvilágra a var alatti Keselyű - tető fennsíkján a számos legendát szárnyra keltő híres firtosi aranyéremlelet. Firtos vára valószínűleg a 12. században épült, ahol az 1950-es ásatások során 12-13. századi román stílusú templom maradványai kerültek elő. 1737- ben a minorita szerzetes telepedtek itt le, de 1783-ban elköltöztek és a vár fokozatosan elpusztult. A hagyomány szerint az első középkori település a Korondi - hegyen, a Szállás nevű határrészen volt, mivel a mai belterület akkor még posványos terület vala.
Ezután a Két Korond tövénél éltek, majd beköltöztek a mai faluba.
A falu földje nem kedvezett a földművelésnek. A fazekasság, a taplófeldolgozás, fafaragás nyújtott jelentősebb jövedelemforrást. Az első fazekasműhelyeket a 17. század elejéről keltezik. 1893-ban számuk elérte a 145-at. Kezdetben a mázatlan termékeket, háztartásban használt sütő és főzőedényeket, kályhacsempéket készítették, majd a mázas népies termékek időszaka következett be. Korondon a legrégebbi, évszámmal ellátott csempe 1667-bill származik. Az 1930-as években két kerámiagyár is működött Korondon. 1750-ben 21, 1820-ban 50, 1850-ben 27, 1900-ban 400, 1930-ban 270, 1950-ben 300, 1996-ban 353 fazekas élt a faluban.
A szekeresek száma is változó volt: 1900-ban 150 fő, 1930-ban 250, 1950-ben 270, míg 1996-ban 54 05 volt. 1978 óta minden év augusztus második hétvégéjén megrendezik az Árcsói kerámiavásárt.
A taplófeldolgozás az 1870-es években honosodott meg a faluban, napjainkban taplászattal már kevesen foglalkoznak.
A korondi ember ügyessége és vállalkozó kedve mindig erőt adott az újrakezdéshez, a megélhetéshez.
Korond településszerkezete halmazos.
A belsőség tízes felosztásával itt is találkozunk: a 12 tízesből tíz a belterületen, kettő pedig a hegyvidéki tanyákon, Pálpatakán (11.) és Fenyőkúton (12.) van. A tízes falufelosztás 1946-ban szűnt meg.
Érdekes, hogy a falu az egyes számú házszáma az atyhai eltérő
közelében levő Sóházon volt, míg az utolsó a Feketeaszó nevű
határrészen, Fenyőkúton. A tájékozódást ebben az esetben is a
tízesek segítették. Az egykori hatodik tízes területén áll az unitárius
templom, amely késő-gótikus jegyeket őriz (16. század).
A római katolikus templom az ötödik tízes területén épült 1911-ben, melynek helyén szintén gótikus templom állott. 1720-ból van első adat a korondi iskola létezéséről.
Korond testvértelepülései: Kiskunfélegyháza, Veresegyháza, Szólád, Jánoshalma, Nagyrábé, Paloznak.
Korond az átutazó turizmus egyik fontos állomása.
A 13a főút menti kirakodó vásár boltjai megállásra késztetik a turistákat. Az utcai boltok a hagyományos utcaképet is megváltoztatták. Kirándulások szervezhetők Parajdra (sóbánya, Aprily Lajos emlékház), Szovátára (Medve-tó és más sóstavak), Farkaslakára (Tamási Áron szülőháza, sírja és Tamási emlékmű), Székelyudvarhelyre.
Lengyelország (Łapanów)
Szólád község Önkormányzatának Képviselőtestületét 2004-ben megkereste Lengyelországból Lapanow nagyközség küldöttsége, azzal a szándékkal, hogy testvérvárosi kapcsolatot létesítsenek. 2004. augusztus 14 - én a „Löszpincesori Bor,- és Balatoni Lovas Fesztivál" keretein belül a szerződést a két település polgármestere ünnepélyes keretek között aláírta.
Egy év elteltével a két település fiataljai szintén szerződést kötöttek, melyben megállapodtak egymás kulturális életének megismerésében, a közös sportesemények szervezésében, valamint a kapcsolatok tartásában.
|
